A találmányokat nemzeti szabadalmi hivatalokba adjuk be, de vajon egyik tud a másik adatbázisáról? A válasz röviden NEM IGAZÁN, DE…! Alapesetben nem várható el, hogy oltalmat adjon egy hivatal, ahová be sem nyújtottuk levédetési igényünket. Habár az adatbázisok csak az egyes országhatárokig nyúlnak, némelyek között van már kapcsolat. Így elvárható a tagállamok mindegyikében érvényes oltalom, például az EU-ban.
Nemzeti szabadalmi oltalom
Nemzeti szabadalmi oltalom alatt természetesen nem kizárólag a Magyar SZTNH hivatal oltalmát értjük, hanem adott nemzet adott szabadalmi hivatala által biztosított oltalmat. Mivel egy szabadalomra kért védelem adott ország szabadalmi hivatalában kérhető, így arra az országra lesz érvényes. Ha közvetlenül nyújtjuk be az oltalmi igényt, gyorsabb eljárásra számíthatunk. Ha nem sietős, akkor az oltalmi igény beadható a hazai hivatal közvetítésével is.
Az érvényben lévő Magyar szabadalmaztatási eljárást itt olvashatja részletesen.
Nemzetközi szabadalmi oltalom
Itt kap szerepet, hogy a nemzetek szabadalmi hivatalai ne csak kapcsolatban álljanak egymással, hanem az érvényességet is szavatolják. Ehhez szükséges volt létrehozni a világméretű Nemzetközi Szabadalmi Egyezményt, amihez jelenleg 155 ország csatlakozik.
A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) bírál el minden nemzetközi szabadalom bejelentést.
A levédetés díjai nemzetenként eltérőek, így különösen hasznos a benyújtásnak az az érdekessége, hogy 2 és fél év alatt kell csak eldönteni, melyik országban érvényesítjük oltalmi jogunkat. Koncentrálhatunk az olcsóbb eljárási díjat biztosító-, vagy akár a vásárlókat jobban megmozgató nemzeteknél történő beadásra. De ez már a territoriális stratégia…
