Igen! Miért is ne? És nem is egy stratégia, hanem több. A szabadalomhoz köthető stratégiák egyenként a hasznok maximalizálását segítik elő. Melyek ezek?
Fő stratégia
Azért érdemes tudni, melyik oltalmi formát választjuk szellemi termékünkre, mert mindegyikre más szabályok vonatkoznak. Legújabb punknótánk esetében talán elég egyértelmű, hogy szerzői jogi szabályozás alá fog kerülni, de a Marten’s bakancsot öltönyre cserélve döntenünk kellhet esetleg egy logó, szlogen, márkanév ügyében is. Na és mi van a know-how-val? Szellemi termékeinkre alapvetően szerzői jogi vagy iparjogvédelmi szabályozás vonatkozik. Iparjogvédelmen belül beszélhetünk a legismertebb szabadalomról és védjegyről, valamint a kevésbé ismert használatiminta-oltalomról, formatervezésiminta-oltalomról és földrajzi árujelzők oltalmáról. Minden védendő szellemi alkotást, terméket ezek valamelyikébe kell besorolnunk. Melyik oltalmi forma hogyan viselkedne a vállalkozásunkban? Az bizony attól függ, hogy: A védelem ideje a fontos? A bejelentés egyszerűsége? A fenntartás díja? A támadhatóság? Az érvényességi terület? Melyik oltalmi formát melyik törvény, rendelet szabályozza? Nos, ebbe a kérdésarénába dobni a szellemi alkotást stratégia nélkül, könnyelműség volna! Ide stratégia kell, nem is egy!
Bejelentői stratégia
Itt határozzuk meg a megfelelő oltalmi formát. Ha a szellemi alkotás kimondottan az a mérnököknek kedves “gép” jellegű dolog, akkor a szabadalmi bejelentés mellett használatiminta-oltalom kidolgozását is javasolni szoktuk. Ez már a Utóbbi eljárása szinte azonnali védelmet nyújt a prototípusra, de csak 10 évre. Ha az azonnali oltalom már védelmet nyújt, később az eljárás miatt hosszadalmasabb szabadalmi oltalmat megszerezve már 20 év védettséget kapunk. Ha a megbízott szabadalmi ügyvivőnek jelezzük, hogy vannak még hátra kutatási feladatok, egy évig használhatjuk a belső elsőbbség előnyeit is.
Marketing stratégiák
A marketing stratégiában a találmány hasznosításához szükséges becslések mellett ismernünk kell a végleges oltalmi formá(ka)t. Ehhez igazodnak a piacra lépéssel kapcsolatos konkrét időtervek és cselekvési tervek.
Piaci marketing-stratégia
Nem mindegy, hogy a találmányra mikor, mennyire fogékony a piac. Azaz, a termékéletciklus szerint piacunktól az igények felfutó, stagnáló, vagy lecsengő szakaszában várjuk a hasznosulást. Az sem mellékes, mekkora esély van rá, hogy egy nagyobb piaci szereplő évek múlva a mi találmányunkon alapuló helyettesítő termékkel kezdi elvonni a vevőket.
Brand marketing-stratégia
A brand stratégia, azaz márka stratégia az exit stratégiához és a pénzügyi stratégiához kapcsolódik szorosan, mivel egy márka eladásakor mindig a könyv szerinti érték az alap, ám a márka értéke komoly szorzókat írhat a képletbe.
Meg kell tudnunk becsülni, termékünknek mekkora minőségi pluszt ad a védjegy, vagy más oltalmi forma, azaz hová lehet pozicionálni a terméket. Az árazás egyik alapvető kérdésére is ez ad választ. Védjegyünk egyébként eléggé megkülönbözteti termékünket a többitől? Elég hatásos? Elég jól megjegyezhető? A válaszokat le kell írni és elérésük módját a márka stratégiában rögzíteni.
Territoriális stratégia
A földrajzi tervezés a célpiacokhoz igazítás művészete. Egyrészt eljárásbeli, másrészt költség kérdéseket vet fel, hogy mennyire ismerjük a piacunkat képviselő országok hivatali adminisztrációját. Lesz olyan ország is, ahol az oltalom alá helyezés egyszerűen nem éri meg most, de később már ki tudjuk gazdálkodni. Lesz olyan ország is, ahová soha nem lépünk be a gyártási volumen, az adózás, vagy például környezetvédelmi szabályzás miatt.
Vállalkozói stratégiák
Titok stratégia
A legokosabb feltalálóra is vonatkozik: TARTSD A SZÁD! Bizony, nehéz helyzetbe tudjuk hozni ötletünk későbbi tulajdonlását, ha kikotyogjuk a megoldás részleteit. Arra különösen vigyázni kell, hogy vannak akik már az alap probléma felvetéséből is inspirálódnak és villámgyorsan készítenek kész találmányokat. Elég, ha versenytársaink csak a használat idején tudják meg, milyen nagy dobással készültünk egészen idáig.
Dominancia stratégia
Ez az erősebb kutyák szabálya: az igazán nagy piaci szereplők K+F részlegei gyorsan reagáló apparátusainak nem akadály se egy beadási eljárás költsége, se a gyors döntések meghozatala, se azok gyors végrehajtása. És ugye nem fogják kiszorítani a piacról szabadalmi oltalmat élvező, szinte tökéletes találmányunkat egy hasonló helyettesítő termékkel! Ha ennek fennáll a veszélye, nem árt óvatosnak lennünk!
Pénzügyi stratégia
A különböző oltalmi formák benyújtásának és fenntartásukkal kapcsolatban felmerült költségekkel a vállalkozásnak tisztában kell lennie. A megtérülés, bérbeadás költségei ettől is függeni fognak a későbbiekben, ez pedig a profitot fogja befolyásolni. A pénzügyi terv az üzleti terv része.
Exit stratégia
A találmány lehet ugyan örök, de szabadalom hasznokat váró tulajdonosa nem feltétlenül az. Egy szabadalmat 20 évig véd az oltalom. De mi van, ha előbb akarunk “kiszállni” a hasznok szedéséből? A magnókazettákat feleslegessé tévő CD egy üstökös volt nemrég, de tündöklése nem tartott 20 évig. Ha a CD lemez szabadalma tulajdonosának helyében lettünk volna a pendrive-ok megjelenésekor, a változás szelét gyorsan érzékelve azt gondoltuk volna: “gyorsan el kéne adni az egészet amíg még jó ára van.”
Sokan már a találmány szabadalmaztatásakor tudják, mikor fogják eladni. Az ő exit stratégiájuk jobb, mint akinek semmilyen nincs.
